Gyógyítsd magad

Korábban már ecseteltem, hogy milyen “tökéletesen” próbáltam élni az életem. Persze mindig is tudtam, hogy van még hová fejlődni, de azt gondoltam, hogy jó úton vagyok. Ez az egész csokicisztás sztori olyan, mintha megpofozott volna a legjobb barátnőm egy olyan pillanatban, amikor az életemet is odaadtam volna érte.  Mindig is sokat foglalkoztam magammal, de az… Tovább »

Megkönnyebbülést hozott a múltkori rosszullétem. Nagyon régóta nyomasztott ez a titok. Többször elhatároztam, hogy ezentúl őszinte leszek az ágyban is, de aztán időről időre mindig adódott egy olyan helyzet, amikor újra bekapcsoltak a könnyebb utat választó gombjaim. Sokszor gondoltam rá, hogy ez nem mehet így sokáig, hogy erőt kell vennem magamon és változtatni a dolgokon…. Tovább »

Már kisiskolás koromban is imádtam írni, amit a kedvenc magyartanárnőm dicsérete és rajongása csak tovább fokozott. Ő volt az egyetlen tanárom, aki látott bennem valamit. Szégyenlős, ügyetlen kislány létemre, óriási csoda volt ő az életemben. Sokszor kapaszkodtam azokba a pillanatokba, amikor hangosan kacagott, amikor a valóságtól jócskán elrugaszkodott soraimat olvasta. Félénkségemet így tudtam leginkább leküzdeni,… Tovább »

A kurzus, amiről már meséltem nektek, önkéntesek segítségével jön létre. Minden alkalommal más önkéntes csapat segíti a szeminárium létrejöttét és lefolyását. Bárki jelentkezhet, aki már elvégezte az Alaptanfolyamot. Gyakran mondják, hogy szeminárium a szemináriumban. Májusban és szeptemberben is csatlakoztam a csapathoz. Több oka volt ennek, az önző okom az volt, hogy szerettem volna látni, hogy… Tovább »

Már jó pár napja kiderült, hogy csokicisztám van. Túl vagyok egy vérvételen, ami egyébként legalább annyira megrázó volt, mint maga a nőgyógyászati sokk. Egész úton potyogtam a könnyeim a magánrendelő felé. Gyerekkoromban minden alkalommal elájultam, amikor vért vettek tőlem. Szörnyű emlékeim vannak róla. Legalább nyolc éve, hogy utoljára ilyesmire adtam a fejem. Akkor is magánrendelőbe… Tovább »

Csokiciszta. Nesze neked! Persze tudom, hogy ez még nem a vég és ennél lehetne sokkal rosszabb is. De képtelen vagyok felfogni, hogy ez velem történik meg. Mindig annyira büszke voltam arra, hogy egészségesen étkezek, hogy önszántamból és szorgalmasan sanyargatom magam és nem zabálom tele magam minden alkalommal, amikor legszívesebben kifosztanám a csokis pultokat, hogy nemet… Tovább »

Tudom, hogy el kell mondanom a páromnak, mégis húzom – halasztom néhány napig. Várom a megfelelő alkalmat. Igen, azt hiszem, hogy félek a reakciójától és szégyellem a történteket. Nem voltam vele őszinte. Magammal legalább az voltam, az okozott fájdalmak ellenére. Tudtam, hogy mit teszek, csak fogalmam sem volt róla, hogy gyakorlatilag megsemmisítem magam, mint nőt. … Tovább »

Reggeli szex – legyünk már túl rajta! Ébredés után, magához húz a párom. Néhány napig nem találkozunk, mert ma haza utazom a szüleimhez, így hát engedek a közeledésének, hogy megfeleljek annak a képnek, amit a jó társról gondolok. Pedig pontosan érzem, nem tudok most a szexre hangolódni. Jól esik az ölelése, a csókja, de már… Tovább »

33 éves leszek a jövő hónapban. A kedvesemmel hamarosan a négy éves évfordulónkat ünnepeljük, vagyis ünnepelhetnénk, de valamiért nem tartjuk fontosnak kiemelni ezeket a napokat. Ő hozta ezt a hozzáállást a kapcsolatba, de nekem sem volt bajom vele. Egyet értünk abban, hogy nem egy adott nap rózsaszínre színezése a lényeges, hanem az, hogy a hétköznapokban… Tovább »