Gyógyítsd magad

Csokiciszta. Nesze neked! Persze tudom, hogy ez még nem a vég és ennél lehetne sokkal rosszabb is. De képtelen vagyok felfogni, hogy ez velem történik meg. Mindig annyira büszke voltam arra, hogy egészségesen étkezek, hogy önszántamból és szorgalmasan sanyargatom magam és nem zabálom tele magam minden alkalommal, amikor legszívesebben kifosztanám a csokis pultokat, hogy nemet… Tovább »

Megkönnyebbülést hozott a múltkori rosszullétem. Nagyon régóta nyomasztott ez a titok. Többször elhatároztam, hogy ezentúl őszinte leszek az ágyban is, de aztán időről időre mindig adódott egy olyan helyzet, amikor újra bekapcsoltak a könnyebb utat választó gombjaim. Sokszor gondoltam rá, hogy ez nem mehet így sokáig, hogy erőt kell vennem magamon és változtatni a dolgokon…. Tovább »

Tudom, hogy el kell mondanom a páromnak, mégis húzom – halasztom néhány napig. Várom a megfelelő alkalmat. Igen, azt hiszem, hogy félek a reakciójától és szégyellem a történteket. Nem voltam vele őszinte. Magammal legalább az voltam, az okozott fájdalmak ellenére. Tudtam, hogy mit teszek, csak fogalmam sem volt róla, hogy gyakorlatilag megsemmisítem magam, mint nőt. … Tovább »

Reggeli szex – legyünk már túl rajta! Ébredés után, magához húz a párom. Néhány napig nem találkozunk, mert ma haza utazom a szüleimhez, így hát engedek a közeledésének, hogy megfeleljek annak a képnek, amit a jó társról gondolok. Pedig pontosan érzem, nem tudok most a szexre hangolódni. Jól esik az ölelése, a csókja, de már… Tovább »

33 éves leszek a jövő hónapban. A kedvesemmel hamarosan a négy éves évfordulónkat ünnepeljük, vagyis ünnepelhetnénk, de valamiért nem tartjuk fontosnak kiemelni ezeket a napokat. Ő hozta ezt a hozzáállást a kapcsolatba, de nekem sem volt bajom vele. Egyet értünk abban, hogy nem egy adott nap rózsaszínre színezése a lényeges, hanem az, hogy a hétköznapokban… Tovább »

Már kisiskolás koromban is imádtam írni, amit a kedvenc magyartanárnőm dicsérete és rajongása csak tovább fokozott. Ő volt az egyetlen tanárom, aki látott bennem valamit. Szégyenlős, ügyetlen kislány létemre, óriási csoda volt ő az életemben. Sokszor kapaszkodtam azokba a pillanatokba, amikor hangosan kacagott, amikor a valóságtól jócskán elrugaszkodott soraimat olvasta. Félénkségemet így tudtam leginkább leküzdeni,… Tovább »